Tibi bácsi havat hány
A hóval mennyi minden történhet
Elmeséli ez a rövid kis történet
Van egy udvar közel hozzánk
Hol a havat körbe hordják
Nagy hóhányok mind a négyen
Mitől van ez? Én nem értem
Az egyikük oly meggyőző
Szinte az már fertőző
Beköszöntött itt a tél
A hófúvás térdig ér
A hó még nem ért földet
Ők már lapátokkal jönnek
A hóesést nagyon szeretik
Hóhányással a munkaidő jól telik
Az egész környék csak azt látja
A Tibi bácsi hogyan hányja
Szünet, előkerül a kolbász és a bicska
Majd utána ismét nyikorog a talicska
A hóhányás nagy élvezet?
Látom Tibi Te élvezed!
A Jani is nagy örömmel besegít
Míg nincs kész, nem kap reggelit
Az új srác is lapátol
El a szomszéd falától
A Gyulát is invitálják
Hólapáttal megkínálják
A Gyulát ez meg nem hatja
- Majd elolvad! Ő nem rakja
Nekünk is szólt Tibi bácsi
- Az udvar elejét le kell hányni!
Az útjukból félre állunk
Plusz melót mi nem csinálunk
Erre a Tibi felpörög
Az Erika meg fent röhög
A Zsuzsi bent az irodába
Elég volt a hóból mára
A Zsuzsi régen volt már lány
Tibi bácsi havat hány
Csak meg ne szólalj!
A könnyeid, mint reggeli harmat
A bőröd olyan, mint a bársony
Arcod a felkelő napot idézi
Gyönyörű vagy akár egy álom
Mosolyod elbűvöl
Elvarázsol tested
Megőrjít az ajkad
Gyönyörű mellek
Vásárlás, sminkelés
Rúzs, és műköröm
Új ruha, új kocsi
Neked ez mind öröm
Ajkadról a szavak
Akadozva jönnek
Pórfogónak veszed
Azt a sok könyvet
A szád jár egész nap
Összefüggés nélkül
Te úgy tudod
Az iq szóból épül
Jól elvagyok veled
Nincsen csak egy óhaj
Bárhová elviszlek
Csak meg ne szólalj!
Magyar órán
Kétezer négy májusa, a régi Magyar termem
Ötödikes nebulók hada figyel engem
A volt tanárnőm Márti néni felkért egy órára
Vezessem a gyerekeket az irodalom nyomára
A teremben nagy a csend, mind rám figyelnek
S ez nagyon jólesik nekem, öröm a szívemnek
Ragyog a sok szempár, mint csillagok az égen
Tanári asztal másik felén magam furán érzem
Mondom mi az irodalomról eszembe jutott
Gyorsan telt az idő, perc-perc után futott
Kicsengettek, hisz eltelt az óra
Gyerekek tódulnak ki a folyosóra
A teremből Márti néni kiballagott velem
Ez az óra egy örök emlék marad nekem
2006-01-22
Nemzeti lobogónk
Nemzeti lobogónk feszíti a szél
Elkoptatott szavak rajta. Miért?
Miért szennyezik ostoba jelszavak?
A mi lobogónkkal mindent szabad?
Nemzeti lobogónk nem tépi szét vihar!
Mindenki kiabál, mindenki jót akar
A sok „jóakarat” csak árt a népnek
Nemzeti lobogónk, miért takaróznak véled?
Nemzeti lobogónk feszíti a szél
Testvériség, barátság már semmit se ér?
Nincs már összetartozás! Széthull a nemzet!
Nemzeti lobogónk, téged kik lengetnek?
Nemzeti lobogónk feszíti a szél
Miért használnak téged minden hazug ügyért?
Miért vehetnek kézbe hazug, álszent emberek?
Nemzeti lobogónk mindet szabad teveled?
2006-03-27
Levél Sanyinak
Nézem a műsorod, s felmerül bennem,
Rólad szól majd a dizájn center egyszer.
Előveszik emlékeid, valamennyi tárgyad
Amelyekről feltételezik, hogy valaha használtad.
Amikor már számodra véget ér az élet
Felidéznek és elővesznek téged,
Előkerül a felfújható, orosz szoba szauna sátor
Előbújsz belőle, mint egy kigyúrt „terminátor”.
Vagy az alsógatya gyűjteményed,
Ha neki nem adták a Kiszel Tündének.
A konyhai műveletek sem álltak tőled távol,
Főző műsorokba felléphetnél bárhol.
A cipő gyűjtemény se volt semmi,
Nem is bírtál mellette szó nélkül elmenni.
A fürdőszobai kellékek is megihlettek nyomba,
Hajt benned a hülyeség, mint korhadt fán a gomba.
Kávédarálóból porszívó, turmix, majd padlókefe,
Különféle szobrokkal lett az asztal tele.
Az ünnepeket sem felejtetted, miket adott az élet,
A Valentin-napnak szív lapátod vetett véget.
A kutyaruhák se maradta ki a show-ból,
A dizájn center után se fogytál ki a szóból.
Te vagy ki szórakoztat kéthetente minket,
Ki a bánatnak visszavonulást hirdet.
Ezúton kívánok neked még sok boldog évet
Kérlek olvasd fel egy fogadás végett.
2006-04-24
A női ideál
A reklámokban megtaláltam
Az én női ideálom
Fel is adtam a rendelésem
És most csak őt várom
Hosszú hajú modell alkat
Hófehér minden foga
Egyetért minden szavammal
Nem mond ellent ő soha
Nehéz napjain is kedves
Mosolyogva mosogat
A konyhában ő egy tündér
Ha lázas vagyok borogat
A mosásban verhetetlen
Vasalás a kedvence
Portörlésben is nagymester
S új cipőt se szeretne
Nem szól ha végig megyek
A frissen felmosott kövön
S mikor tévén meccset nézek
Hozza a hideg söröm
Házi munka a hobbija
Semmilyen sorozatot nem szeret
Reklámokban létezik csak?
Az könnyen meglehet
2006-06-05
Kerti partik
Kerti partik jönnek hétvégenként sorba
Belefulladunk a sörbe, meg a borba
Hol grill készül, hol gulyás az eledel
Ha részt veszel a partin azt nem feleded el
Gábor a házigazda, ma hozzá megy a csapat
Hazafelé az vezet, aki józan marad
Lassan hat óra van a bogrács a tűz felett
Akad olyan köztünk, ki egész nap nem evett
Vastagok a fák a tűz nehezen kap lángra
Fejszéért megyünk be a fás kamrába
Aprítjuk a fát, a beton is szikrázik
Miközben a puli a macskára rámászik
Hátunk mögött tyúkok kapirgálnak csendben
A csapat nagy része szőlőzik a kertbe
Mi keverjük a gulyást, s rakjuk a tűzet
Fogyasszuk a sört, kivéve a Soproni Szüzet
Messzire kerül mindenkit a bánat
Joci bácsi zenéje járja be a tájat
A gulyás is kész lett, fél kilenc táján
A tv beállítva, nemzeti tizenegy a pályán
Ők tésztát ettek, itt hibáztak nagyot
Mert a csapat meccs végére négy gólt kapott
Vacsora közben a szúnyoghad támad
Le is csapunk belőlük vagy százat
Ahogy körbenézek, a tekintetem leragad
Van, aki allergiás, a csípéstől feldagad
A Gabi felkiált: - Idenézz! Kérdeztem, hogy: - Hova?
Hát ilyen szúnyogcsípést nem láttam még soha
Póló alatt a szúnyog jól megcsípte kétszer
Hogy került a póló alá fel nem fogom ésszel
A Rita készített pár állati fényképet
Olyat is, ahogy a tyúkok aludni térnek
Majd a gépen nyomtunk egy-két meccset
A gólörömtől az egész környék zengett
Az Endi elleni gólomba, a Joci keze volt benne
De ezt csak magunk közt mondom csendbe
Robi is befutott, majd a Rolandék elmentek
Valakik a tűzre grill kolbász tettek
A kolbász megsült, a tűz elaludni látszott
A szikrák körül, egy pár egymás szívével játszott
Lassan közeledett a vasárnap, vagy a szombat vége
Halvány holdat láttuk csak, ha felnéztünk az égre
Rakosgattuk a dolgokat, s elindultunk haza
Mert itt a vége.
2006-09-07
„asszony kell a házba”
Tizenkét kőműves ül a sörös ládán
A sör, az fogy ők meg szédölögnek kábán
Már hetek óta megkötött az alap
S azóta az építkezés nem nagyon halad
A keverő duruzsol, nem éppen halkan
Készül a malter, hogy kössön a falban
De hol van a függővas? Merre a vízmérték?
Nem érdekel senkit, mert a sör az érték!
Nincsen itt derékszög. Görbék a falak.
Ne higgye senki, hogy ez így is marad
Mert jön az asszony, a ház urának nője
Amit érdemelnek, meg is kapják tőle.
Hatalmas a szája, és erős a hangja
Úgy üvölt, az iparos kamara is hallja
- sok alkoholista állat, hogy állnak a falak
- hol van a szemetek? Kárba vész az anyag!
Tizenkét kőműves rángattja a vállát
Be kellene tömni az asszonynak a száját
De mivel e tettet nem vállalja senki
Vissza kellett a falakat az alapig szedni
Majd újra kellett rakni valamennyi falat
Most már a munka az asszony irányítása alatt halad
Hiszen Kelemen is megmondta „asszony kell a házba”
Ha nem is az alapba, de jól jön az ágyba
2006-10-05
|